18.Taylor Faye

Ígértemhez hívem az első tanítási napon megkapjátok az új fejezetet.Remélem mindenki végig izgulja majd ^.^

Természetesen senki sem várt a reptéren.Taxival mentem Alex lakásáig.Senki nem volt otthon,bizonyára forgat még.Nem pakoltam ki csak beállítottam a bőröndöt a sarokba,kiengedtem Dimitrijt az udvarra és elő kerestem a telefonom.Stephen-t hívtam fel elsőként hátha tud valamit Alexről.

-Sajnálom,de ma nem forgatunk.Valahol a városban lehet.Nem emlékszel Anna,mit mondott Alex hova megy ma?-Egy darabig csend volt,majd hümmögött egy darabig Stephen.-Állítólag egy régi barátnőjével látták ma a belvárosban.

-Köszönöm.

-Nála vagy már?

-Igen,és csak remélni tudom,hogy egyedül jön haza.

-Felhívhatom neked..

-Semmi kép,meglepetés akarok lenni.

-Az biztos,hogy meg fog lepődni.Ne haragudj de..

-Menj csak,nem akarlak feltartani.

Idegesen járkáltam fel-alá.Rengeteg rettegéssel eltöltött óra után,kattant a zár és nyílt az ajtó.

-Szia.-Köszöntem a belépőnek idegesen.

-Ó,Christin,hello.Nem úgy volt,hogy két nap múlva érkezel?

-De,de úgy gondoltam,örülsz,majd,hogy előbb jöttem.-Még mindig az ajtóban állt,de egy türelmetlen hang a háttérben megzavarta.

-Drágám,kivel beszélgetsz?-A női hang lassan testet öltött velem szemben.

Egy nem túl magas,vékony,törékenynek ható,szőke hölgy lépett be a lakásba.A cipője sarka idegesítően kopogott a parkettán.A mosolya vörös árnyalatban játszott a mázsányi rúzs alatt.Rám villantott egy 250w mosolyt,közelebb jött és nyájasan bemutatkozott.

 

-Taylor Faye vagyok.Te pedig Christin Hunyadi ugyebár?-Kedvesen felém nyújtotta a jobb kezét és várt.-Nagy rajongód vagyok.

-Nagyszerű.És mit csinálsz a barátommal?-Egyikük sem felelt.-Ennyi?Egy cikknek kell megjelennie,vagy egy képnek a neten és te máris dobsz engem?

-Mit vártál?Mindenki azt kérdezte,hogy viselem a barátnőm félretekingetését.-Alex tudomást sem vett Taylorról,szinte átgázolt a lányon,csak hogy a képembe kiabálhasson.

-Mit kéne tennem Alex?Üljek itthon míg te forgatsz?Ne jelenjek meg a nyilvánosság előtt?

-Nem,ne legyél kurva a kamerák előtt!Nem volt nehéz elvárás.De te nem tudod megállni,hogy szét ne tedd a lábad egy kollégádnak.-Egy hatalmas lendülettel megpofoztam.Könnyes szemmel néztem rá,

- Egy utolsó szemétláda vagy Alex.-Össze szedtem Dimitrijt és a bőröndöm,de még az ajtóból vissza szóltam.-Remélem Taylor te nem leszel a kamerák elött.Úgy túl élhetitek.

Kifelé menet azonnal felhívtam Tomit.

-Hol vagy?

-Te sírsz?

-Nem,én zokogok,hol vagy?

-A szállodában.147-es szoba.

Futottam a bőrönddel és a kutyámmal a fél városon át,sírástól elkenődött sminkkel.Mikor Tomi meglátott még fel is sikoltott.

-Add ide a cuccaidat,a kutyát és tusolj le.

-Rendben.

Vagy másfél órán át álltam a hol meleg,hol jéghideg víz alatt.Elmélázva,vajon csak reklám fogás voltam az oldalán.Vagy csak férfi egója akart megszerezni.Talán soha sem tudom meg.Mikor kijöttem Tomi Dimitrijjel a mellkasán nézte a tv-t.Amint meglátott letette a kutyát,és felült.

-Jobban vagy?

-Egy fikarcnyival se.

-De már nem nézel ki elrabolt szűznek.

-Köszi.Sokat segítesz rajtam.

-Tudom.Gyere N már egy órája beszélni akar veled.

Lerogytunk az ágyra és bekapcsoltuk a laptopot.

-Úr isten drágám.Tomi mesélte mi történt.Annyira sajnálom.

-Utálom mikor igazad van.

-Hogy hívták a lányt?

-Taylor.

-Utálom a Tyalorokat.-Tomi mellettem háborgott.-Csupa rossz emlékem van velük.És íme még egy.

-Nem tudom,hogy megbocsássak-e neki.

-Eszedbe se jusson!-Egyszerre rivallt rám a mellettem ülő meleg barátom,és a monitor túloldalán őrjöngő,csodásan szép és kedves barátnőm. 

-Felvitt egy másik lányt,ezzel teljesen elhatározva,hogy te nem kellesz neki.-N racionálisan és kegyetlenül állt a dologhoz.

-Ne legyél ilye feminista.-Mosolygott Tomi.-Drágám ha nem jön utánad egy órán belül akkor szóba se állj vele.

-Egy óra?Miért annyi?

-Mert lassan vége a napnak.Pontosan egy óra múlva.

-Annyi megpróbáltatás ért,hogy észre sem vettem.

-Gondoltam.

-Errő jut eszembe,nekem holnap órákra kell mennem.-N idegeskedett.

-De nálatok még csak este 7 óra van.

-De még tanulnom is kellene.

-Menj csak,holnap majd hívunk.

-El is várom.

Kikapcsoltuk a gépet és a tv-t.

-Próbálj meg aludni.Nem jó ha idegeskedsz.

Bebújtam a takaró alá,Tomi leoltotta a villanyt és elaludt.Én képtelen voltam erre,csak néztem ki az ablakon az éjszakába és vártam,hogy Alex ideérjen.