2013. június 18., kedd

23.Évadzárás

Végre eljött a Vámpír Naplók évadzáró epizódjának forgatása is.Mindannyian vártuk ahogy a diákok a tanévzárót.Sajnáljuk,hogy vége lesz a forgatásnak,de azért ünnepeljük hogy végre szabi lesz.Már akinek.Nekem még ott van a True Blood,jó néhány hétig.
-Mik a tervek a nyárra?-Bökött oldalba Nina.
-Még forgatok,aztán kicsit haza megyek.De végig munka van meg jelenések,te is tudod.
-Persze,de mi azért elmegyünk nyaralni Iannal.
-Mi majd ha vége van a True Blood forgatásoknak.
-Menjünk öltözni,mert leszedik a fejünket.
Nevetve váltunk el Ninával.
***
Mit ne mondjak,nem igen kötött le minket a forgatásosdi.Sokkal inkább egymással voltunk elfoglalva,hogy mikor,ki,hova és kivel megy majd nyaralni.És hogy nem akarunk Vámpír Naplókat nézni,semmi pénzért.
-Joseph!Szia,hogy vagytok a barátnőddel?
-Meg vagyunk,mondhatjuk.Kicsit megviselt minket is a pletyka ami rólunk szól.
-Megértem,elég kellemetlen a dolog.
***
Alig vártam hogy végre Louisianaba érjek,Alexhez.AZ egy hét Atlantában hamar elment,szinte fel sem tűnt.
-Végre itt vagy szívem!-Alex felkapott és megpörgetett.-Már hiányoztál.
-Te is nekem.-Adtam neki egy csókot,majd elindultunk haza.
Már a konyhában álltunk mikor Alex megszólalt.-A héten nincs forgatás.
-Komolyan?
-Igen,ez a hét csak a mienk.Meg egy kis buli a stábbal.
-Arra kiváncsi leszek,ha olyan lesz mint az első…
-Nem,most igen is buli lesz és nem fog átcsapni „forgatásba”.
-Nagyon remélem.
-Cserébe  viszont jövő héten nekem hajtás van.
-Pedig reméltem hogy haza utazol velem.
-Nem tehetem,kincsem.Szeretném de nem lehet.
***
-Készülődj,édes,lassan indulunk.
-5 perc!
És valóban 5 perc alatt elkészültem.Ismét a díszletekbe mentünk bulizni,a Fangtasia jól ismert környezete.
-Alex,Christin!Csak hogy ide értetek.-Újóngott Stephen.
-Persze hogy itt.-Mosolyogtam és kiraktam a pultra az üveg pálinkát amit hoztam a stábnak.

-Ez mi a csuda?-Nézett kíváncsian Anna.
-Pálinka,magyar pia.Csak okosan igyatok belőle mert nagyot üt ám.
Mindenki töltött magának és megitták.Jó néhányan prüszköltek és fulladoztak.
-Ti komolyan ezt isszátok?-Krákogott Kristin.
-Igen.-Mosolyogtam.
Az este telt és egyre több felest ittunk meg Alexszel.Nem igen emlékszem hogyan és mikor értünk haza,sőt az este fele sincs meg.
Alexszel egymásba gabalyodva próbáltunk felmászni a lépcsőn.Fent a hálóban Alex durván letépte rólam a ruhám és az ágyra dobott.A csókjai durvák és követelőek voltak.De mégis jól esett,minden mozdulat amivel birtokolni vágyott,minden vad lökést amivel egy másik világba röpített.
Reggel szörnyen másnaposan ébredtem,de Alex is.
-Úr isten,mi történt tegnap este?
-Reméltem,hogy majd te tudni fogod.-Alex teljesen be volt rekedve.-Csak a pálinkádra emlékszem.
-Nekem dereng valami whisky is.
-Nem akarok semmi piáról hallani!
-Kávé?
-Nah az jól esne.
Kába állapotban másztam le a konyhába és raktam fel egy adag kávét főzni.Alex hasonló állapotban rogyott le az egyik konyha székre.
-Holnap indulok haza,te meg mész forgatni.
-Ilyen hamar el telt ez a hét?
-Sajnos,de a következő is gyorsan el fog telni.Majd sietek vissza.

2013. június 15., szombat

Visszatérés!!!!

Örömmel jelentem,hogy mivel újra itt a nyár én is vissza térek hozzátok a történet folytatásával.Remélem mindenki nagyon várja és elnézitek nekem,hogy a tanévben nem volt erre időm.
Máris egy kis külső változtatással és a "2.Évad" elgondolkodtatójával érkeztem,KEDDEN jön a 23.fejezet.

2012. december 1., szombat

22.„Sztárok Amerikán innen és túl”

Napok csak úgy szálltak,míg újra repülőre ültünk Nórával,Louisiana felé.N repesett az örömtől,hogy végre megvannak a tesztjei és elemezgetheti szeptemberig.
-Mi lesz ha vissza értünk Alexhez?
-Hogy-hogy mi lesz?Forgatunk és az első közös interjút is leadjuk.
-Már javában írják a keresztkérdéseket.
-Nekem mondod?Jönnek majd a kérdések Ben-ről,Josephről és a közös jövő kérdése Alexszel.
-Hisz százszor kérdezték már tőled ezeket,most sem lesz másként.-És én botor hittem neki.
-Lányok,öröm titeket újra látni.-Alex átvette a bőröndjeinket.
-Mióta  vagy te ilyen illedelmes?-Gyanakodott N.
-Már megint egy Taylor vár otthon?-Omlottam össze.
-Jaj dehogy,csak gondoltam sok a cuccotok.-Jött oda elém.-De ha ez probléma vihetitek ti is.-Lehajolt és végre megcsókolt.
-Mikor is leszünk végre szabin?
-Május közepéig forgatok.
-És tényleg.Menjünk haza,fáradt vagyok.

-Reggelt tupicáim.-N mosolyogva szürcsölte a kávét,miközben mi álmosan csoszogtunk kifelé.-Nem aludtatok sokat mi?-Benfentes mosolyt villantott a kávé felett.
-Inkább adj olyat nekem is.
-Tomi a lelkemre kötötte,hogy időben indítsalak el titeket az interjúra.
-Rendben.
-5 percetek van.
-MI?-Alexszel egyszerre förmedtünk N-re.
Semmit nem kérdeztünk csak felrohantunk öltözködni.Felkerűlt rám egy fekete szoknya,egy kék ing és a fekete magas sarkú szandim.Felkötöttem a hajam és halványan kisminkeltem magam.Alex is kék inget vett fel,egy sötét kék farmerral.Lerohantunk a kocsiba és percek alatt a csatorna székházánál voltunk.
-Köszönjük,hogy eljöttek.-Köszönt a producer.
-Nagy örömmel jöttünk Mr….
- Mr.Kovács.-Fejezte be a mondatomat a producer.
-Maga magyar?
-Nem Horvát vagyok.-Mosolygott.-Jöjjenek velem.
Egy öltözőbe vezetett minket.A sminkes és a stylist csillogó szemekkel fogadott.Hamar egy szürke ruha került rám és egy gyönyörű fekete magas sarkú.a hajamat kiengedték és enyhén besütötték,a szemeim pedig egy macskáéra emlékeztettek.
-Mintha nem is Christin lennél.-Mosolygott szemérmesen Alex.
-Várj míg veled is végeznek.-Grimaszoltam.
Kapott egy kockás inget,és egy világos farmert és e mellé olyan őrült tudósos frizurát kapott.
-Nos?-Nézett vidáman felém Alex.
-Egy igazi Norvég favágó,aki betévedt egy tudományos laborba.
-Köszi.Drága a hajammal nem lehetne valami mást kezdeni?-Faggatta kedvesen a sminkest.
A hölgy egy bólintással elintézte és kifésülték a haját.Mr Kovács izgatottan jött vissza.
-Indulhatunk?Mindjárt kezdünk.
A stúdió rakásig volt nézőkkel,a háttérben sürögtek az emberek.A rendező vissza számolt és egy jól öltözött fiatal férfi jelent meg.A női vendégek egytől egyig felsikoltottak.
-A helyi macho?-Suttogtam Alexnek.
-Valami olyasmi.Inkább helyi tv-s sztár.
-Szép jó estét mindenkinek!-Ült le a székébe a férfi.-Matthew Steele vagyok örülök,hogy ismét velem tartanak a „Sztárok Amerikán innen és túl”-ban.Ma este két vendéget is köszönthetünk ráadásul együtt.Köszöntsék szeretettel Alexander Skarsgardot és Christin Hunyadit.-Hatalmas taps kerekedett.
Mosolyogva sétáltunk a székek felé.
-Nagy megtiszteltetés veletek találkozni.-Kezdte mosolyogva Matt.-Igazán érdekes pár vagytok.Alex Svéd te Christin Magyar és Amerikában éltek és dolgoztok.Szeretitek?
-Amerikát vagy a munkánkat?-Kérdeztem vissza Matt legnagyobb meglepődésére.
-Mindkettőt.
-A munka,igen,nos mit is mondhatnék?Rengeteg és időnként sajnálom,hogy nem vagyok sem vámpír sem boszorkány vagy ilyesmi.Több helyen lehetnék egyszerre.-Alex igen vidáman figyelte a válaszom.
-Engem azért kicsit zavar,hogy ennyit dolgozol.Nehéz veled lenni.-Mindenki sóhajtozott.
-Amerika pedig.-Próbáltam nem tudomást venni Alex előbbi szövegéről.-Olyan mint a filmekben.És sajnos vagy hál istennek nem egészen értem a szokásokat itt.
-Ne aggódj édesem,régebb óta élek itt kint mint te és én sem egészen értem.
-De azért van olyan itteni szokás, amit megtartotok otthon?-Vette át a beszélgetést Matt.
-Én a hála adást.-Felelte megadóan Alex.
-Én a Halloween-t.De csak mert úgy is megtalálnak a gyerekek.Viszont van amit szívből gyűlölök.
-És mi lenne az?-Érdeklődött Matt.
-Azt hiszem most sokan fognak bennem csalódni,de a valentin-nap.Utálom,olyan nyálas és semmi értelme.-Nem hiszem hogy volt valaha ilyen csend ebben a stúdióban.
-Nem baj,én sem rajongok érte.-Mentet ki Alex.
-Értem.-Matt nem tudta hova tenni a dolgot így próbált tovább haladni.-Tudom mindenki ezen lovagol egy ideje,de lássátok be muszáj megkérdeznem.Nem zavar titeket ez a 16 év köztetek?
-Számítottunk a kérdésre.-Sóhajtotta Alex.-De az az igazság,hogy nem lehet ezt észre venni.
-Miket beszélsz?-Fordultam Alexhez.-Dehogy nem,én sokkal felnőttebb vagyok mint te.-Mindenkinek leesett az álla.-Alex,már 36 lassan 37 és én vagyok az érettebb a magam 20 évével.
-Mégis miből gondolod?-Kérdezte bátortalanul Matt.
-18 évesen mikor leérettségiztem azonnal kiutaztam a forgatásokra.Persze már voltak ott barátaim és Ben az akkori partnerem,de ők nem éltek velem.Magamról kellett gondoskodom teljes mértékben.Az első hetek ijesztőek voltak.
-Ha jól tudom van egy kutyád.
-Igen,2 éve kaptam az anyukámtól karácsonyra.Ő a mindenkori társam.Nem hagy el és szót fogad.Rendkívül jól nevelt.
-Vegyem célzásnak?-Kérdezte Alex.
-Csak annyira mint minden férfi.
-Van valami tervetek a jövőre?-Matt próbált a megszabott irányba terelni minket.De csak értetlenül néztünk rá.
-Pontosabban?-Nyögtem ki végül.
-Alex,már ne is haragudj,de lassan elszállnak feletted az évek.
-Köszönöm Matt.De igazad van-Sóhajtotta Alex.-Szeretnék családot,viszont megértem ,hogy Christin még várni akar.Alig lett felnőtt máris elvenném a lehetőségeitől.Ráadásul egy gyerek komoly elhatározás.
-Hú de komoly irányba húztunk el.De ha már itt tartunk,mégis mit gondolsz Christin meddig bírod ezt a tempót tartani? .-Várjunk Alex velem akar családot?
-Fogalmam sincs.De igyekszek minél tovább húzni.Én ezeket nem a pénzért vagy a tv szereplésért csinálom.Hanem mert élvezem.Imádom eljátszani Eric szerelmét és az ős Miat.És már alig várom a Gyilkos elméket.
-És mi a helyzet a Joseph Morgan-nel való kapcsolatával?-Matt aztán a lényegre tér.
-Semmi,csak barátok vagyunk.Neki is van párja,nekem is.De remekűl kijövünk.Élvezzük egymás társaságát.Ez minden.
-Igazán köszönöm.Chrsitin és Alex.-Mutatott felénk Matt, és mindenki tapsolt.-A következő héten meglepetés vendég érkezik hozzánk.Jóéjt mindenkinek, Matthew Steele voltam.
A taps még szólt,majd lassan elhaltak a fények és a kamera kikapcsolt.
-Mégis mi volt ez az utolsó kérdés Matt?-Esett Mattnek Alex.
-Mr.Steele,és meg kellett kérdeznem.Mindenki ezen csámcsog hetek óta.
-Nos Mr.Steele-Kezdtem kedvesen.-Akkor nekem meg kell beszélnem a producerrel,hogy ezt bizony ki kell húzni különben nem adhatják le.-Matt lesápadt.-Az arcátlanságnak is van határa.
-Sajnálom Miss Hunyadi.
-Chrsitin,én szeretem ha az emberek barátságosak és kedvelnek.Jó éjt Mr.Steele.-Alexszel felálltunk és a stúdióban hagytuk a meghökkent műsor vezetőt.
-Komolyan kitörölteted?-Kérdezte Alex
-Az kéne még csak.Tomi ki is nyírna.-Nevettem.

21.Csiiiiz

Ez egy igazán rövid fejezet lett sajnálom,de máris hozom a következőt ahogy megígértem.



Mindenki kedvesen fogadta Nórát.Paul persze rendesen leszidott,amiért nem volt ideje kinézni a megfelelő ruhát rám.
-Nora mond,hogy segítesz nekem.-kérte Paul hatalmas szemekkel.
-Mindenkép.-Mosolygott vissza N.-Christin én leszek a személyi asszisztensed jó?-Nézett rám.
-Drágám,az a vágyad,hogy diplomásként a csomagjaimat hurcibáld és időpontokat egyeztess Tomival?-Csak morgott valamit.
-Mikor jössz vissza?-Alex fájdalmasan nézett rám amiért máris vissza kell utaznom.
-Nem sokára.Ha lehet,most ne találkozzak semmilyen Taylorral,oké?
-Soha többé.Azt hittem elhagysz.
-Készültem.-Adott még egy utolsó csókot és elengedett.
N-nel az út csodásan telt.Teljesen elvonta a figyelmemet.Az Atlantai reptéren Tomi várt minket.
-Drágáim.Végre együtt vagyunk.
-Tomi hol van az a jóképű fiatal ember akit be akartál nekem mutatni?-Szomorúan csóválta a fejét.
-Nem értette meg a mi kapcsolatunkat.Féltékeny lett rád és ezért dobtam.-Hárman átkaroltuk egymást és össze ölelkeztünk.-Induljunk mert ki kell pakolnotok és neked meg sok dolgod lesz itt Angyalom.
-Egy perc nyugtom sem lehet melletted igaz drágám?
-Miért is lenne?-Nevetünk.
Az édes kis házam csendben várt rám,vagyis most ránk.Mosolyogva pakoltunk ki és próbáltuk rendbe rakni a poros lakást.
-És majd minden nap hajnalban kelsz csak,hogy Krisztivel mehess forgatni?-Faggatta Nórát Tomi a konyhában.
-Nagyon úgy fest.
-Én képtelen lennék.De hát ez én vagyok.Holnap a foratás után fotózásra kell menned Angyalom.-Közölte csak úgy mellesleg Tomi.
-Hogy mi van?
-Jól értetted.Fotózás lesz,de nem csak neked.Az egész szereplő gárdának.

-Kérem Miss Hunyadi álljon szorosan Mr.Somerhalder mellé és ölelje át,egy kis gonoszkás mosolyt is kérnék.-Adta az utasításokat a fotós.
Persze Iannel követtünk minden momentumot.Szorosan egymáshoz simultunk és gonoszul mosolyogtunk a gépbe.
-Most kérném Mr. Davis csatlakozzon Miss Hunyadihoz.-Ian helyet cserélt Matt-tel-Mutassanak nekem igazi szerelmet.
-Már bocsánat de Alaric és Mia nem alkotnak egy párt.-Tájékoztattam, a fotóst.
-De szeretnének.Mi most ezt jelenítjük meg.Szóval bújjanak egymáshoz és ha még egy csók is lenne a rajongóik megőrülnének.
Matt-tel egymásra néztünk és egy finom amolyan gyerekszerelemre jellemző csókot loptunk.
-És még maguk színészek?
-Kérem,Mr.Én-vagyok-a-fotós-én-dirigálok –Pattant fel Tomi a háttérből igen határozott hangon.-Valóban színészek,tudja maga az mit jelent?Majd én felvilágosítom.Azt jelenti,hogy a kamerák és a nézők előtt tökéletesen alakítják a karakterüket ideig-óráig,de a fényképező gép előtt nem szoktak órákon át csókolózva állni,és főleg akkor nem ha ez csak egy fikció!-Mindenki tapsolt.Tomi igazán elnyerte a barátságát mindenkinek,hogy így kioktatta a fotóst.Onnantól a fotózás remek hangulatban telt,mindenki nevetett.
Az utána következő közös vacsorán hozta fel N a tesztet.
-Srácok,tudom,hogy nem vagyok  a csapat tagja,de régóta ismerjük egymást.
-Dehogy nem vagy csapat tag.-Kiáltotta Ian.-Rengeteg időt töltöttél velünk,igen is csapat tag vagy!
-Köszönöm.-N-nen látszott,hogy elérzékenyűlt.Mindenki megígérte neki,hogy holnapra kitölti a tesztet.
-Christin,tudnál egy percet rám szánni?-Suttogta Ian.Elmentünk egy nyugodtabb részre.-Beszéljünk az írónkkal,rendezővel és a producerekkel.
-Miről?
-Ha hagynád,hogy befejezzem.-Bűnbánóan néztem rá.-Hát arról drágám,hogy Nóra is szerepeljen.
-Tudod,hogy ha ketten próbáljuk nem fognak bele menni.
-De hát ott vannak a többiek,ők is segítenek majd nekünk.Hisz mindenki szereti Nórát.
-Mostmár értem.
-Mit?-Ian értetlenül nézett rám.
-Hogy Nóra miért kel hajnalban hogy eljöhessen a forgatásokra.Tényleg csapat tagnak tekintitek.
-Nem.Mi család vagyunk.


2012. november 23., péntek

KÖSZÖNÖM

Óhh annak ellenére hogy mostanában milyen rossz vagyok és nem sikerűlt új fejezetet kitenni nem is tudom mióta,mégis meghaladtuk az EZRET.Hát ezért igazán hálás vagyok.Tényleg sokat jelent nekem .De mint mindig most is felhívnám a figyelmeteket arra,hogy ha már itt jártok és olvastok akkor a véleményeteket kifejthetnétek.Akkor tudok javúlni és talán még jobban tetszene nektek.De azért tényleg hálás vagyok hogy már ennyien jártatok nálam.<3<3<3<3
További jó olvasást:Reira:D:D:D:D
Ui.:A következő két fejezetet vasárnap teszem fel mivel most nem otthonról írok.Ez a kárpótlás amiért olyan régen nem hoztam nektek újat.Puszi

2012. szeptember 23., vasárnap

20.Tavasz

Hihetetlen az idő,felfoghatatlan.Állandó,változó,de mégis megváltoztathatatlan.A tavasz lassan kúszik hideghez szokott lelkembe,mámorító békével árasztva el.Ahogy lassan ébred a világ úgy én is feltöltődök energiával,lelkesedéssel.A forgatásokon a legmerészebb ruhákban parádézok,magas sarkúban futkosok.Mikor épp nem a kamerák előtt vagyunk Alexszel töltöm minden pillanatom és nem nézünk egy újságba se.Tomi  is megérezte a tavasz zsongását és vissza rohant Atlantába.Még N is fontolgatja,hogy kijön hozzánk látogatóba.
-Alex szeretném ha most te is beszélnél N-nel.
-Most?
-Igen,van néhány szabad óránk mielőtt elmennénk forgatni.
-Mi lenne ha inkább vissza bújnál velem az ágyba?
-Most igen is beszélni fogsz N-nel.-Nagynehezen mellém feküdt az ágyon,fejét a vállamra hajtva.-Szia N!
-Szia angyalom!És üdv Mr.Skarsgard!
-Kérlek csak Alex,ne félj tőlem N.
-Köszönöm,nos mi a helyzet ott nyugaton?
-Minden jó,telnek múlnak a napok-hetek.-Meséltem N-nek,miközben Alex csókolgatni kezdte a vállam.-Alex,ne most.N-nel beszélgeTÜNK.-Alex szomorúan nézett fel rám,de abba hagyta. -És mi van otthon?
-A szüleid nagyon meg akarják már ismerni Alexet.Marika folyamatosan piszkál,hogy rángassalak már haza titeket.
-Igyekszünk.-Ígérte meg Alex.
-Jaj még nem is meséltem mit találtam a neten.Egy csodás képet rólad és egyet Benről.A következő szöveggel”Botrányos szakítás után viharos párkapcsolatok.”Szerintem igazán aranyos.


-Szerintem nem.Mióta szétmentünk de még mindig nem hagynak békén minket.
-Jaj angyalom,figyelj „Míg Christin látszólag zavartalanul éldegél botrány sújtotta kapcsolatában,addig Ben falja a nőket.A hölgyet aki miatt elhagyta Christint már rég óta nem látni az ifjú angol színész oldalán,de helyette szinte hetente új partnerre mutogatja magát a népes utcákon.Úgyan az elmúlt héten össze hozták a Christint egyik kollégájával a szintén párkapcsolatban élő Joseph Morgennel az új kapcsolata Alexander Skarsgarddal épp olyan csodásan tetszik a kamerákba mint eddig.Vajon meddig bírja Ben Barnes a magyar üdvöske nélkül?”
-Bájos.-Mintha csak Eric szólalt volna meg mellettem.
-Fúú soha,de soha ne szólj hozzám ilyen hangon.-Borzongott N.
-Hát még ha hallanád a többit.-Sopánkodtam.
-A kedvence a Beautifull Ladys-Eric megszokott kiejtésével,beleborzongtam a szavaiba.-Én mondtam.
-Hányszor megbeszéltük,hogy ezt ne.
-Jaj szívem,elszoktál tőlem.
-Na ja.Jut eszembe N..
-Midbe?-Vágot közbe N,ezen remek beszólásán Alexszel jót kacagtak.Csupán én nem osztoztam bámulatos szellemiségükön.
-Borzasztóan éretlenek vagytok.-Szipogtam.-Szóval a témába vágva,mikor akarsz hozzánk eljönni?
-Nos remek barátnőd leszek ugyan is próbálok holnapra megérkezni hozzátok és majd veled megyek Atlantába is.
-Hogy mi??Meddig utazgatsz majd velem???-Majd kiugrottam a bőrömből.Már majd fél éve nem láttam élőben Nórát.
-Csupán csak egy hétig,másfélig.És nem teljesen hátsó szándék nélkül.
-Valahogyan sejtettem,mi is kéne neked tőlem?
-Tőled csak annyi,hogy végre lássalak.Az államvizsgámhoz pedig egy tesztet kellene kitöltenie a kollégáidnak és neked is.
-Minek neked ez?
-Azt vizsgálom hogy híres emberek átlagbn hogyan viszonyulnak a rajongókhoz,a paparazzikhoz.Mennyire zavarja őket ha bele szólnak a magánéletükbe illetve mennyire szeretnének visszatérni a „tudatlanságba”.
-Szép kis témát választottál.-Alex szája tátva maradt.-Mikorra is kell ez neked?
-Nyár közepére kell beadnom.De addig ki is kell ám elemeznem.
-Nem irigyellek N.-Csóváltam a fejem-Ilyenkor örülök,hogy nem mentem egyetemre.
-Erről még majd beszélgetünk.Most megyek pakolni.Holnap hajnalban érkezem.-Dobott nekünk egy puszit majd elsötétült a kép.
-Olyan hiperaktív mint Tomi?Mert ha igen,bőröndben teszem fel az Atlantai járatra.-Fordult felém Alex.
-Nem olyan,sokkal roszabb.Készűlj fel egy igazi csajos hétre.
-Remek-mondani  akart még valamit,de inkább sóhajtott egyet-inkább menjünk forgatni.

***
Hajnalban már kint álltunk a reptéren,álmos szemünket törölgetve.N bőröndöt húzva maga után,integetve rohant felém.Nyakamba kaptam régen látott barátnőmet.
-Istenem de nagyon hiányoztál!-Olyan erősen szorított,hogy alig kaptam levegőt.
-Te is nekem.Nem akarok gonosz lenni ,de nekünk forgani kéne.Velünk tartasz vagy kipakolsz ma?
N elengedett és sértődött képet vágott.
-Nem akarsz bemutatni az új kollégáidnak!?Micsoda dolog ez kérem szépen.
-Lányok nem beszélhetnétek úgy,hogy esetleg én is értsem?-Alex elvette N-től a bőröndöket és mint a tenisz meccseket nézte az idegen nyelven karattyoló vitánkat.
-Bocs drágám.Menjünk forgatni mert a végén Paul nem ad rám ruhát.-Alex tekintetében huncut fény csillant.-Felejtsd el!

2012. szeptember 7., péntek

19.Most már tudom

Fél álomban lehettem mikor Tomi kiszállt mellőlem.Kinyitotta az ajtót és halk beszélgetést hallottam.Majd megint nyílt az ajtó valaki belépet valaki pedig elment.Ismét mellém feküdt,de nem Tomi volt az.Fűszeres illata keveredett a hajnal nehéz párájával.Puha csókot lehet meztelen vállamra.
-Van magyarázatom,de nem fogsz nekem hinni.
-Mégis mi az?-Rá sem néztem Alexre.
-Lakberendező a lány.Egy könyvtárszobát akartam neked berendezni.Ahol olvashatsz és alkothatsz.
-Miért?-Ekkor már felültem és a szemébe néztem.
-Bocsánatkérés képen,amiért napokig nem beszéltem veled.
-N azt mondta,hogy dobjalak azonnal,de Tomi hitt benne,hogy másról van szó,még ha nem is így mondta.Azt mondta várjak éjfélig,ha addig nem jössz ide akkor dobjalak.
-Itt vagyok.
-Tudom-egy örökké valóságig vártam,nem tudtam jól teszem-e de megtettem-és én is itt vagyok neked.
Szorosan magához ölelt,úgy éreztem soha nem akar elengedni.De nem is akartam,hogy elengedjen.Hátrébb húzódott de csak,hogy megcsókolhasson,úgy ahogy még soha sem.Igazán szerelmesen.Mindenem lángla lobbant.Azonnal elemésztett a vágy,hogy öleljem,csókoljam és szeressem kifulladásig.Alex levette rólam a takarót és ledöntött az ágyon.Levette a pólóját,majd mellém feküdve csókolt tovább.
-Alex,ez Tomi szobája,itt nem tehetjük.-Felsem nézett tovább haladt lefele,perzselő csókjaival.-Alex,hallasz te engem?

-Persze,hogy hallak.De képtelen vagyok most elengedni téged.
Egyre lejjebb ért,szerelmes csókjaival,de ekkor kezei is munkához láttak.Jobb keze a mellemet masszírozta,bal keze sokkal lejjebb tevékenykedett.Feljebb emelkedett és forrón csókolt ,de kezei nem pihentek.
-Alex ezt nem lenne szabad.-Lihegtem két csókunk között.
Vissza húzta a kezet,fájdalmasan lélegeztem fel,örülök hogy hallgat rám,de nem örülök,hogy abba hagyta.Láttam amint valamit elhajított,a következő pillanatban felrántott és az ölébe ültetett.Halk sóhajjal és mámoros örömmel ültem az ölébe,Alex szorosan magához ölelt miközben a csípőnk vad ritmusban járt.A halk sóhajok egyre hangosabbak és sűrűbbek lettek,míg az utolsó ,már szinte kiáltásba nem fulladt.
Csendben,egymást ölelve feküdtünk.
-Mit mondott Tomi mikor jön vissza?-Hatalmas,izmos melkasába suttogtam kérdésem.
-Azt mondta hívd fel mikor jöhet.Ja és magával vitte Dimitrijt is.
Kimásztam Alex mellől és elő kotortam valahonnan a telefonom.
-Te menj el tusolni én felhívom Tomit.
-Miért nem jössz velem?
-Majd otthon.Nyomás.-Belökdöstem a fürdőbe,de közben már csörgött is a telefon.
-Szia édesem,annyira sajnálom,hogy le kellett mened és..
-Nyugi cicám.Megsétáltattam Dimitrijt és csak egy órája vagyunk lent.Kibékültetek?
-Ki,minden rendben közöttünk.
-És hányszor békültetek?
-Tomi!?
-Csak vicceltem.10 perc és fent vagyunk.
-Jut eszembe,te miért is vagy itt ahelyett hogy Atlantában lennél a pasidnál?
-Mert amik történtek az elmúlt héten,úgy éreztem szükséged lesz rám.
-Hihetetlenűl szeretlek,ugye tudod?
-Persze hogy tudom.
Még én is letusoltam és felöltöztem.Alexszel egymás mellett ülve vártuk Tomit.Mindketten bocsánatot kértünk tőle,össze szedtem a kicsi kutyám és haza mentünk Alexszel.Egymás mellé feküdtünk a sötétbe,szorosan átöleltük egymást.
-Szeretlek Christin.
-Én is téged Alex.-És végre éreztem,hogy igazat mondok,teljes szívemből szeretem.